Adaptálható modellprogramok
Deszegregációs egészségfejlesztési modellprogram

 

Deszegregációs egészségfejlesztési modellprogram / Részletesebben a programról

Miért van szükség iskola előtti fejlesztésre?
A magyar kutatások szerint a 6 éves gyermekek 33 %-a nem iskolakészült (Nagy József és munkatársai). Az átlagos intellektusú, de tanulási, figyelmi és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók aránya 15-25 %. (Ayres, Cruickshank, Porkolábné, Sarkadi, Zsoldos). A felnőtt magyar népesség 20-25 %-nak súlyos gondjai vannak az írás- és olvasástechnikával. (Magyar Olvasás Társaság 1998-99.). A magyar gyermekek szövegértésben és természettudományos ismeretekben 31 OECD-ország gyermekei között hátulról a negyedik helyen végeztek. (PISA jelentés, 2000.) Az általános iskolai tanulók több, mint 30 %-a nem tanul tovább vagy lemorzsolódik, s az első megszerzett szakma hiányában a társadalom perifériájára kerül. (1999-es KSH-adat.)

Kinek lehet szüksége fejlesztésre, és ki veheti ezt észre?

A szekunder prevenció
A Deszegregációs Egészségfejlesztési Modellprogram (továbbiakban DEM) a szekunder prevenció egyik eszköze (primer prevenció: rizikótényezők feltárása, csökkentése. Jelen esetben ez a hátrányos helyzet megszüntetése lenne.
Szekunder prevenció: korai felderítés, hatékony kezelés, amellyel megelőzhető a szövődmények kialakulása. A mi esetünkben ez a hátrányos helyzet következményeként kialakuló lemaradás megakadályozása.)( Dr Oláh Ilona SE-ÁOK- Családorvosi tanszék)

A DEM célja kettős:
1. egy szűrőrendszer kiépítése, amelyen a gyermekek az oktatása vagy nevelési intézetben mennek keresztül
2. a kiszűrt (veszélyeztetett) gyermekek számára felzárkóztató program biztosítása. Mindekét pont megvalósulása legyen amennyire csak lehet független a szociális helyzettől és családi együttműködéstől.
A szűrés jelentősége: Az organikusan éretlen idegrendszerrel iskolába kerülő gyermekek nem rendelkeznek. a tanuláshoz és a beilleszkedéshez szükséges alapkészségekkel és részképességekkel, ezáltal determinálva vannak az iskolai kudarcokra. Ennek felismerésére azonban puszta megfigyeléssel nem feltétlen lehetséges, a gyanakvással töltött hónapok, évek, pedig gyakran veszélyes időveszteséget jelentenek a gyermek számára.
A kiszűrést követően 1-2 évre mindenképpen szükség van a felzárkóztatáshoz, ezért rendkívül fontos hogy az iskolakezdés előtt legalább ennyivel megtaláljuk azokat a gyermekeket, akiknek szüksége van segítségre. Praktikus, hogy a szűrés eredménye alapján rögtön összeállítható a specifikus terápiás terv, és jó, hogy a szűrővizsgálat megismétlésével megvalósítható a nyomon követés, és a visszajelzés.
Egy szűrésnek akkor van igazán jelentősége, ha létezik egy olyan ellátórendszer, amibe a kiszűrteket továbbíthatók. Ez a rendszer, csak úgy mint a szűrőrendszer, nálunk a gyermek által rendszeresen látogatott oktatási, nevelési intézmény.

A felzárkóztatás:
A felzárkóztatás célja az organikusan éretlen gyermekek idegrendszerének fejlesztése. A felzárkóztatás alatt a gyerekek passzív-aktív mozgásokkal újra végigjárják az emberre jellemző mozgásfejlődés egyes szakaszait, ami az addig éretlen szabályozási funkciókat mutató idegrendszer (azaz organikusan éretlen) normalizálását segíti elő. A felzárkóztatás maximum 10 fős csoportokban zajlik, a feladatok összeállításánál a csoport szükségletei lesznek figyelembe véve. (fontos tehát a homogén csoport!) Kisebb mértékben, mint egy egyéni fejlesztés során, de itt is van lehetőség a feladatok egyénre szabására. Ez főleg úgy valósulhat meg, hogy a gyermekeknek ugyanazon az eszközön különböző feladatot ad a pedagógus. A felzárkózatás minden évben szeptembertől júniusig folyik, az intézmény rendjének megfelelően.

A DEM menete:
1. Intézmény kiválasztása A modellprogramban résztvevő intézmény kiválasztásánál fontos szempont volt szocio-kulturálisan hátrányos helyzetű felülreprezentáltság, a romák felülreprezentáltsága, az intézmény és a szülők együttműködési szándéka.
2. Helyi kapacitások felmérése (van e megfelelő tornaterem, van e elegendő pedagógus a csoport kettébontására a fejlesztés ideje alatt)
3. Résztvevő pedagógus és asszisztens kiválasztása Ki tudja vállalni a tanfolyammal járó terheket (tanfolyamon való részvétel: 22 általában hétvégi nap,+felkészülés a vizsgákra, házidolgozatok elkészítése), kit tud felszabadítani az intézmény arra az időre amíg a fejlesztések folynak, ki motivált a tanulásra, új módszer alkalmazásának elsajátítására
4. Vizsgálandó gyermekcsoport kiválasztása (pedagógusok hatásköre)
5.Szülői beleegyező nyilatkozat aláiratása
6. Jelentkezés a „Szenzomotoros szemléletű állapot és mozgásvizsgálat felvétele értékelési szempontjai és alkalmazási lehetőségei” című tanfolyamra (továbbiakban vizsgálati tanfolyam) Fontos információ, hogy a tanfolyamok nem minden évben ugyanabban az időszakban kerülnek megrendezésre, és a nagyfokú érdeklődés miatt nem feltétlenül sikerült az első jelentkezés alkalmával résztvenni a tanfolyamon. (A tanfolyamok időpontjáról, és a jelentkezésről a http://home.hu.inter.net/lkhrg/tovabbkepzesek.html található pontosabb információ)
7. Szenzomotoros állapot és mozgásvizsgálati tanfolyam elvégzése
8. Jelentkezés a „csoportos szenzomotoros fejlesztés a TSMT (tervezett szenzo-motoros tréning) módszer alkalmazásával” című tanfolyamra (továbbiakban TSMT II tanfolyam) A vizsgálati tanfolyamnál említettek ebben az esetben is igazak.
9. Gyermekcsoport bevizsgálása a BHRG szakemberei által
10. Felmérés eredményei alapján a vizsgálati csoport (10 fő) és kontrollcsoport kiválasztása
11. Eszközellátottság felmérése, szükséges eszközök beszerzése
12. Tréning megkezdése a vizsgálati csoporttal (heti kétszer 45 perc a kiképzett pedagógus vezetésével, asszisztens segítésével) Havi rendszeres dokumentáció (fejlesztési jegyzőkönyv formájában)
13. Félévente a vizsgálati és kontrollcsoport felmérése a szenzomotoros állapot és mozgásvizsgálati teszt segítségével. (Amit a pedagógusok a vizsgálati tanfolyamon sajátítottak el).

A DEM illeszkedése a pedagógus továbbképzésbe:
A modellprogramban alkalmazott vizsgálati és tréning módszer a BHRG Alapítvány Akkreditált Felnőttképzési Intézményben (www.bhrg.hu) sajátítható el két tanfolyam keretében.

1. Szenzomotoros szemléletű állapot és mozgásvizsgálat felvétele értékelési szempontjai és alkalmazási lehetőségei
A tanfolyam 4 napot (+vizsganapot) vesz igénybe és 40 kreditpont értékű. Ára: 45000Ft
Ez a tanfolyam teszi lehetővé a terápiát igénylő gyermekek kiszűrését, valamint a fejlesztettek nyomon követését.

A vizsgálati módszer előnyei:
- 35-45 perces vizsgálat segítségével meg lehet határozni a vizsgált gyermek organikus érettségének (éretlenségének) a szintjét százalékban
- kimutatható a vizsgálható 40 készség
- és részképesség profilja, ill. prediktív adatok is megállapíthatók az iskolai beválás sikerességére vonatkozóan
- már 5 éves korban felvehető így 1-2 év marad a felzárkóztatásra, korrekcióra
- a sikeres teljesítmény nem kultúra-függő - a gyenge teljesítmény meghatározza a terápiás munka célirányos összeállítását
- a vizsgálat nagy része utánzáson alapul, nem igényel a gyermek részéről beszédet
- státusz és folyamatdiagnosztikára egyaránt alkalmas

2. Csoportos szenzomotoros fejlesztés a TSMT (tervezett szenzo-motoros tréning) módszer alkalmazásával A tanfolyam 16 napot (+vizsganapot) vesz igénybe és 120 kreditpont értékű.
Ára: 170 000Ft
A TSMT módszer az idegrendszer magasabb szintű szabályozásának kialakulását segíti. Fejleszti a mozgáskoordinációt, erősíti a feladattudatot, javítja a szociális viszonyokat.
- Az állapot és mozgásvizsgálatra épül, folyamata azáltal pontosan meghatározott
- tervezett szenzoros ingereket nyújt abból a célból, hogy kiváltsa az ingerekkel kapcsolatos adaptív válaszokat, és ily módon emelje az agyi mechanizmusok szervezettségi szintjét (szenzomotoros integrációs terápiák közé tartozik.)
- Személyre szabott feladatok csoportos megvalósítása (ugyanaz a fő feladat, egyéni mellékfeladattal)
- Folyamatos tervezés, ellenőrzés a tréning során. A megfelelő szint elérése után továbblépés a következő szintre.
- Tréning: növekvő intenzitású, fejlődésnek megfelelően nehezedő feladatok

Eddigi eremények

Szakmai beszámoló 2010-2011
Szakmai beszámoló 2009-2010
Szakmai beszámoló 2008-2009
Deszegregációs Egészségfejlesztési modellprogram 2008-2009

Galéria

Gyermek-Virág Óvoda
Napsugár Óvoda
Pitypang Óvoda
Százszorszép Óvoda
Losonci Téri Általános Iskola
LIA Alapítványi Iskola
Práter utcai Ének- Zene Általános Iskola
Szivárvány Óvoda

Dokumentumok

fejlesztési jegyzőkönyv
szülői beleegyező nyilatkozat


.